2008. február 6., szerda

Miből vannak a mosható pelenkák?


Ha ellátogatunk egy-egy mosható pelenkát árusító bolt weblapjára, a választék és az alapanyagok változatossága láttán először csak kapkodjuk a fejünket: pamut, bambusz, tencel, organic, PES, PUL ...? Mik ezek? Milyet válasszunk? A következőkben megpróbáltam összegyűjteni a leggyakrabban használt alapanyagokat, előnyeiket, hátrányaikat. Mivel én nem vagyok szakember, természetesn nem lesznek szakszerűek a leírások, de talán segíthet azoknak, akik éppen csak ismerkednek a mosható pelenkákkal.
A textilpelenkák, illetve külsők készülhetnek természetes (növényi vagy állati eredetű) és mesterséges, szintetikus anyagokból. A természetes anyagok között is vannak "előkelőbbek" - sok terméken szerepel pl. az "organic" kifejezés. Lássuk, mik is ezek.


1. Természetes anyagok

A legelterjedtebben használt pelenka-alapanyagok a pamut, a bambusz, a kender, illetve a gyapjú. A pamut alapanyaga a gyapot, a növény terméséből kipattanó szálakból szövik. A gyapot a trópusi-szubtrópusi vidékeken terem, legnagyobb termelői Kína, India és az USA (elsősorban Texas és Kalifornia). A gyapot nagyon kényes növény, igen vízigényes, száraz területeken öntözésre szorul, kártevői ellen pedig sokféle növényvédőszert kell alkalmazni, amelyek környezet- és egészségkárosító hatásúak lehetnek. A szükséges vegyszermennyiség csökkentése érdekében ma már a világ gyapottermelő területeinek 40-50%-án genetikailag módosított gyapotot termelnek. A biopamut (organic cotton) termesztése rendkívül szigorú előírások szerint történik, ezeken a földeken nem szabad vegyszert alkalmazni és nem lehet genetikailag módosított a gyapot. A késztermékek nem tartalmaznak egészségre ártalmas anyagokat. A gyapottermelő területek mindössze 1%-án dolgoznak ilyen módszerrel, így a biopamut meglehetősen drága.
A pamut bőrbarát, igen jó nedvszívó, száraz súlyának 20-25%-át veheti fel anélkül, hogy nagyon nedvesnek éreznénk. Számos szövetet állítanak elő belőle, a pelenkagyártásban gyakran használják pl. a frottírt, flanellt. A Magyarországon kapható mosható pelenkák túlnyomó többsége pamutból készül.
A bambusz textilipari felhasználása viszonylag újkeletű, az 1990-es években kezdett elterjedni. A bambusz legnagyobb termelője Kína, itt állítják elő a legtöbb bambusztextiliát is.A növény igen ellenálló, gyors növekedésű, a termeszése pedig környezetbarát módon megoldható, így egyre elterjedtebb alapanyag. A textilgyártáshoz a bambusz szárát használják. A bambuszból készült textiliák lágy, selymes tapintásúak, (ami a mosások során is megmarad), antimikrobiális hatásuk van. A pamutnál jobb nedszívó, így belőle vékonyabb, jobban testhezálló pelenkák készíthetők. Hátránya, hogy viszonylag lassan szárad. Bambuszból készült pelenkát nálunk is lehet kapni, pl. a Popolini gyárt ilyet.
A kender (Cannabis sativa - nem tévesztendő össze az indiai kenderrel (Cannabis indica)!) a világ számos táján és éghajlatán megterem (ellentétben a gyapottal vagy a bambusszal). Nincs nagy vízigénye, kevés kártevője van, így nem igényel növényvédőszereket. Kétszer annyi rost nyerhető ki belőle, mint a gyapotból. A rostot a növény szárából nyerik, a belőle készült anyagok tartósak, kellemes tapintásúak. Mivel a kenderrost az egyik legerősebb anyag, a belőle való textilgyártáshoz különleges technikákra van szükség. A 100%-os tiszta kenderanyag durva lenne pelenka alapanyagnak, így a pelenákhoz pamuttal kevert kendert használnak. Antimikrobikrobiális hatása gátolja a baktáriumok és gombák szaporodását, a pamutnál jobb nedvszívó, gyorsan szárad.
Ahogy rohamosan bővül a hazai mosható pelenka választék, ma már mindegyik alapanyagból készült pelenka kapható itthon is.

A
gyapjú állati eredetű, a birkák lenyírt szőréből készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinói juh adja. A gyapjúszál keratinból áll (speciális fehérje), hasonlít az emberi hajra. A gyapjú rugalmassága, gyűrődés tűrő képessége kitűnő, ezért a gyapjúruházaton keletkezett gyűrődések kisimulnak.
A gyapjúszálak a nedvesség, hő-és mechanikai hatásra filcesednek. A gyapjú szilárdsága elfogadható, a belőle készült termékek nem kopásállók.
Igen jó nedvszívó, saját súlyának 1/3-t képes felvenni anélkül, hogy nedves érzetet keltene, ugyanakkor a nyersgyapjú szerkezetéből adódóan vízlepergető hatású, a kíválóan lélegző, légáteesztő anyag. Belső pelenkának nem használhaó, azonban pelenkakülsőnek ideális, akár gyapjófonalból kötött, akár gyapjúfilcből készített formában. Hátránya, hogy kezelése több gondosságot és odafigyelést igényel, mint más anyagok.



2. Mesterséges anyagok

Míg korábban a pelenkák kizárólag természetes anyagokból készültek, a szintetikus anyagok elterjedésével a mesterséges anyagok a pelenkáknak is alapanyagává váltak - nemcsak az eldobható, hanem a mosható pelenkák is gyakran tartalmaznak mesterséges anyagokat. A mosható pelenkákhoz, illetve külsőkhöz poliésztert, esetenként viszkózt, PVC-t, illetve poliuretán bevonatot (PUL) használnak.

A poliésztert (PES) a II. világháború idején állították elő először, majd az 50-es években vált igazán népszerűvé. Ma az egyik legelterjedtebben használt alapanyag a ruhaiparban, gyakran keverik pamuttal, ami által az anyag olcsóbb, gyorsabban szára és tartósabb. Tisztán is gyakran használják, pl. az elterjedt poliészter filcként. Ma már visszaforgatott hulladékból (PET-palack) is előállítható. A vízlepergető, 100%-ban visszaforgatott poliészter filc kiválóan alkalmas pelenkakülsőnek (a képen), míg pamuttal keverve pelenkabelsőnek használható.
A poliészter nem reaktív, nem káros az egészségre, azonban a gyártása nem éppen környezetkímélő - egyik kiindulási anyaga a kőolaj, a gyártás során pedig számos káros, esetenként rákkeltő anyag keletkezik.
A viszkóz cellulóz alapú szál, a fából vagy gyapotból nyert cellulózt nátrium-hidroxiddal kezelik, ezt szén-diszulfittal keverve cellulóz xantátot állítanak elő, majd savas kezelés után a keletkező cellulóz-szálból lesz a viszkóz műszál. Rugalmassága csekély, gyakran keverik más szálakkal, pl. poliészterrel, ezt néha a pelenkabelsők nedvszívó rétegéhez használják. Az utóbbi időben visszaszorulóban van, elsősorban a gyártás erősen környezetszennyező volta miatt.

Újabban jelent meg a piacon a Tencel (liocell) és kapható ebből készült pelenka is! A liocell farost cellulózból készül. Először 1987-ben állították elő, és ma is egyetlen gyártó állítja elő és Tencel márkanéven hozza forgalomba. A liocell farost alapú anyag (emiatt a forgalmazók előszeretettel mondják a Tencelre, hogy természetes anyag), amelyet szerves oldószeres fonással állítanak elő. A farost pépet N-metilmorfonoin-N-oxid-ban oldják fel, majd az oldatot egy fonófejen nyomják át, így kapják az egyedi szálakat. A szálakat összefonják, tisztítják. Az eljárás során igen kevés a melléktermék, a vegyszereket visszaforgatják, így az előállítás viszonylag környezetbarátnak mondható.
Tulajdonságai: a pamutnál erősebb, több nedvességet vesz fel, jól szellőzik, nem bolyhosodik. A bambuszhoz hasonlóan selymes fényű, de annál tartósabb anyag, antibakteriális hatású.

A PVC-t (poli-vinil-klorid) használják pelenkakülsők gyártására, de készülnek belőle gyermekjátékok, illetve más babaápolási termékek is. A tiszta PVC meglehetősen nehezen kezelhető, rideg anyag, emiatt lágyítókat (különböző ftalátokat (ftálsav észterek) kevernek hozzá. Ezek reprotoxikus, vagyis szaporodást károsító anyagok. A gyermekek számára az ilyen anyagot tartalmazó termékek, különösen azok, amelyeket szájba vesznek, súlyos kockázatot jelentenek. Maga a gyártás is erősen környezetszennyező, számos mérgező, rákkeltő melléktermék keletkezik közben pl. diklór-etilén vagy dioxin. Biológiai úton nem bomlik le, szemétégetőben elégetve pedig szintén sok klórtartalmú káros anyag, pl. dioxin szabadul fel. Maga a PVC-fólia nem légáteresztő, így ezt is vegyük számításba, ha ilyen pelenkakülsőt használunk.

A poliuretán igen népszerű a textilgyártásban. Általában valamilyen vízáteresztő, porózus anyag, pl. poliészter vagy pamut felületét vonják be vele (PUL: polyurethane laminate - poliuretán réteg), ami ezáltal vízálló lesz, így kiválóan alkalmas pelenkakülsők gyártására. A poliuretán bevonat lehet lélegző, illetve nem lélegző is. A lélegző változat átengedi (bár nem annyira, mint pl. a gyapjú, vagy akár a filc) a párát és a levegőt, azonban hosszabb "terhelés" hatására könnyebben átnedvesedik. A gyártók meglehetősen szűkszavúak azzal kapcsolatban, hogy melyik külső mennyire légáteresztő, de általában jó kiindulópont, hogy minél vastagabb a réteg, annál kevésbé lélegzik az anyag. A Magyarországon kapható pelenkakülsők nagy része ilyen.



7 megjegyzés:

Lívi írta...

Bambusz pelenka érdekelne, de úgy látom, a Popolininek már nincsen.
Melyik márkának van?

Laeres írta...

Van pl. BumGenius Bamboo fitted, Mamabless Bamboo, Baby BeeHinds Bamboo fitted. A bőség zavara :)))

Lívi írta...

és ezek közül kapható itthon vmi?

Lívi írta...

ja, és még egy kérdés: onesize van-e vmelyikből?

Laeres írta...

BG van hazánkban, pl. bambio.hu, de ez nem egyméretes.
A másik kettő viszont az, és pl. egy BBH-os mamamis rendelésben nagyon sokan boldogan benne lennének :)

Lívi írta...

Köszi az infókat, Péter!

Hoffmann írta...

Nem egészen világos: a polár akkor most melyik kategória? Bocsi az értetlenségemért! Noémi