PELENKA ALAPOK

Hogy induljon el az, aki még sosem találkozott mosható pelenkával? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Hogy lehet megkönnyíteni az eligazodást a márkák, változatok, anyagok között? Ezt próbálom összefoglalni, hogy aki most kezdi a tájékozódást, ne kelljen nulláról indulnia.

Először is le kell szögezni, a mai mosható pelenkák már rengetegféle változatban kaphatóak, sokat fejlődtünk a mi gyerekkorunk pelenkáihoz képest.
Ezeket már nem kell, sőt nem is szabad vasalni, nem kell hypózni, és a tárolása sem csupán hypós ill ecetes vízben történhet (lásd a többi blogbejegyzést). Természetesen nem másznak be maguktól a mosógépbe és nem teregetődnek ki maguktól, de a mindennapokban nem jelent annyival több idő és energiaráfordítást, amennyivel több haszna van a dolognak.
A baba bőrével természetes anyag érintkezik, jóval kevesebb (sőt többnyire egyáltalán semennyi) popsikrémre van szükség, és jóval kevesebb szemetet termelünk velük.
És, ha az embert nem kapja el a gépszíj és nem akarja valamennyi pelenkát kipróbálni (vigyázat! Szenvedéllyé válhat!), anyagilag is kedvezőbb, mint az eldobhatós, persze egy összegben nagyobb kiadást jelent, mint a másik változat.

Ennyi bevezetés után vágjunk bele.

Alaptípusok:

A) AIO – All in One, azaz külső és belső egyben
Előnye: nem kell külön ráadni a babára
Hátrány: lassabban szárad, és az ára is magasabb

B) Külső és belső külön
Előnye: a különböző márkájú, méretű és anyagú külsők és belsők kombinálhatóak (természetesen nem mindegyik mindegyikkel, de jó néhány márka kompatibilis egymással)
Hátránya: néhány pillanattal több ideig tart feladni, de gyakorlattal ez nem jelent nagy időráfordítást.

Külsők típusai anyag szerint:

Külsőkből a baba növekedésével nagyobb méreteket kell venni, ebből nem létezik olyan, amit a kezdetektől a szobatisztaságig használhatunk.

a) légáteresztő műanyag külső:
vízálló, légáteresztő műanyag külsők, mosógépben moshatóak (Monapel külső, BM külső, PopoWrap, Popolini BravoWrap, Kushies stb)
--- tépőzáras záródásúak
--- patentos záródásúak
--- belebújósak

b) -gyapjú külső:
természetes anyag, kezelése kicsit bonyolultabb, de nem ördöngösség (langyos vízben mosni, lanolinozni, hűvös helyen szárítani). Ekcémás babáknak nem javasolt.
-- saját készítésű (ügyes kezű anyukák maguk is elkészíthetik)
-- gépi kötött nadrág(Popolini, Lotties)
-- gyapjúszövet (Popolini woolWrap)

c) gumibugyi (hagyományos):
néhány helyen kapható, teljesen vízzáró, de nem légáteresztő. Előnye az ára.

d) pamut külső:
erről még csak hallottam, állítólag külföldi oldalakon már fellelhető ez is, nedvességzáró, de légáteresztő. Szerintem ez is valahogy kezelve lehet, ill poliészter rétege is lehet, a pamut önmagában ui áteresztené a nedvességet (de ez csak az én véleményem, ilyennel még nem találkoztam).


Belsők típusai:

A) hajtogatós:
általában ez a fajta jut mindenki eszébe a textilpelenka szó hallatán. A mai ún. prefoldok azonban már több rétegűek, és sokkal jobb nedvszívóképességűek, mint a régiek. (Bambino Mio pelenkabelsők, Popolini prefoldok). Természetesen létezik a régivel megegyező, tetra pelenka is, ez egy rétegű, de hajtogatással a kívánt méretre alakítható. Mi is ilyen tetrában nőttünk fel.

B) nadrágpelenkák
gyakorlatilag a prefoldokon kívül az összes többi textilpelenka. Szabásukat tekintve olyanok, mint az eldobhatós pelenkák, csak textilből készültek.
a) egy méret születéstől szobatisztaságig
(általában 3-15 kg-ig) (Monapel, Popo One size, ...): általában patentok segítségével a mérete szabályozható, egészen kicsitől a nagy méretig.
Előny: költségtakarékosabb, csak egy belső szettet kell megvenni az egész textilpelenkás korszak alatt
Hátrány: főleg a kisebb babáknál fajlagosan nagyobb a csomag a popsin.
b) több méret (Popolini two size...)
Előny: kisebb csomag, csinosabb popsi
Hátrány: a baba növekedésével a belsőket le kell cserélni, újba kell beruházni. Ez viszont lehet előny is, ha több babát tervezünk, amíg a nagy hordja a nagyobb méretet, a kis jövevény használhatja a kisebb méreteket.

C) Megkötős belsők: főként kisebb babáknál alkalmazható, kis egyszerűsítéssel trapéz formájú pamutanyag, egyik végén kötőkkel, melyekkel lehet a babára adni. Korábbi bejegyzések között részletes leírás található.

D) és ne feledkezzünk meg a papírbetétről. Bár ez nem szorosan véve része a belsőnek, de igazán hasznos tud lenni, főleg a „nagy dolgok” esetében.

Belsők anyag szerint:

Itt nem részletezem, rengetegféle változat létezik, a biopamuttól a frottíron és a flanelen át a bambuszig. Aki kedvet kapott, ezeknek már utána tud nézni. A belül nedvszívó maggal ellátott pelenkák általában több folyadékot tudnak magukba zárni, viszont nehezebben száradnak.

Márkák:
Szintén hatalmas a választék, akinek meghoztam a kedvét, a javasolt linkeken végigböngészheti az egyes márkák felhozatalát.
Elnézést kérek, hogy a példáknál nem tudtam valamennyi márkával példálózni, mivel nem ismerem valamennyit.

Remélem, sikerült áttekintést nyújtanom, és kedvet csinálnom a textilpelenkázáshoz.
Utószóként szeretném átnyújtani az alábbi, megfontolandó idézetet:
„Ezt a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.
Szívből kívánom, hogy nektek is legalább akkora örömetek teljen a textilpelenkázásban, mint amekkora élvezettel készítettem el az összefoglalást.

Mosás 3.

Amikor már a tárolás és mosás dolgában elhatározásra jutottunk akkor jött nálunk a nagy feladat: Hol fognak száradni a pelusok télen? Mert nyáron a napon ez megoldott kérdés! De télen, négy gyerekkel 65mn-en nem fért el a 9 nm-es babaszobában még egy összecsukható szárító sem. Így született ez a megoldás. Egy régi kiságy oldala, szárítókötél belefűzve és egy kampó a menyezetre. Rengeteg szempontból hasznos: a konvektor felett van, a pelusok egy éjjel megszáradnak, a párásítás kérdése is megoldódott, nappal ill. nyáron pedig az ajtó mögött elfér, semmi helyet nem foglal.

Mosás 2.

Az 'ahány ember, annyi féle...' közmondás valószínűleg a mosható pelenkák mosási technikáira is kiválóan levetíthető. Mindenkinek van tuti tippje, hogy mitől lesz a legjobb és legtisztább a pelus. Álljon hát itt egy újabb "recept" :)

A szennyezett pelenka tárolásának két fő módja létezik, a száraz és a vizes. Mindkét tárolási mód esetében szükségünk van egy viszonylag nagy méretű, jól zárható tárolódobozra, vagy vödörre. Több gyártó is kínál ilyen terméket, mi az Ingvar Kamprad nevével fémjelzett áruházban szereztünk be egy tetős dobozt, viszonylag barátságos áron. A vizes tárolás mellett voksoltunk, amelynek hozzávalói: 1. víz (mi forrót öntünk bele, így még fél napig tartja a meleget-langyosat  2. kb. 1 deci ecet (10%-os) a fertőtlenítés miatt  3. 5-6 csepp teafa olaj, hogy kissé "lazítsa" az ecet szagát. Ebbe mennek bele a pelusok, és mindaddig itt is áznak, ameddig nem kerülnek a mosógépbe. 

Mosás: Több összetevő kipróbálása után az alábbi 'kombó' vált be legjobban: a mosópor-tartóba Almawin márkájú öko-mosópor (nem a legolcsóbb, de hihetetlenül jó az illata, és hatékonyan tisztít), 1 evőkanál Almawin-es fehérítőpor és 1 evőkanál Bambino Mio pelenkafertőtlenítő adalék. Az öblítő helyére van aki rak ecetet, mi azt kihagyjuk, hiszen a fertőtlenítést más anyag végzi. 

És mi a helyzet az igazán makacs foltokkal? :) Sokan esküsznek rá, hogy a napfénynél nincs jobb. Én pedig a marhaepe-fehérítőszappanra esküszöm :) Mivel mi szárítógépben szárítjuk a pelenkákat, így a napfény kilőve. Fehérítőből is Almawin-es márkájút használunk, de van másféle márkában is, egyébként viszonylag sokáig elég egy szappan, és 500 Ft alatt van az ára, nem olyan vészes összeg. 

Bambino Mio

Jómagam egy mosható pelenkás fórum végigolvasása után, összegezve az addigi hozzászólások véleményeit, a Bambino Mio márka mellett tettem le a voksomat.

Most az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat osztanám meg a kedves olvasóval.

A Bambino Mio (a későbbiekben: BM) egy 3 részből álló mosható pelenka rendszer. Áll 1 db külső nadrágból, 1 prefold belsőből és 1 papírbetétből (mely nem kötelező tartozék, de megkönnyíti a dolgunkat).

Mi 2 méretet vettünk: 4 db newborn és 3 db S-es külsőt és hozzá 24 db-ot a kisebb méretű belsőből, ill. egy tekercset az eldobható papírtörlőből.

2 havi használat után mondhatom, hogy 3 db külső és 24 db belső tökéletesen elegendő ahhoz, hogy folyamatos használatot biztosítson és (2-) 3 naponta kelljen mosnunk.

A BM használata pofon egyszerű. A belső pelenkákat többféle képpen lehet hajtogatni (pl.: fiúsan, lányosan, simán) és a külsőbe való belehelyezés után egyszerűen rá kell adni a babára és egy tépőzárral rögzíteni.

Gondot okozhat, ha a baba combja nem túl vastag, nálunk emiatt átnedvesedés eleinte előfordult, bár a 3 óránkénti cserével ez nagyon ritka. Bevallom éjszakára nem használjuk, mert 10-11 órát nem bír ki...

Gondot okozhat érzékeny bőrű baba esetén, hogy a külső pelenka nagy tépőzár csíkja néhány heti használat (és mosás) után befelé fordulhat és dörzsölheti a baba hasát. (nálunk ez nem okoz bőrpirosodást)

Amíg megvan a baba köldökcsonkja, addig nem ajánlom ennek a pelenkának a viselését, mivel kis mérete miatt épp köldökmagasságba ér a tépőzáras rész és dörzsöli, mozgatja a csonkot.

A pelenkákat én az első használat előtt mosószódával (mosógépben) kimostam és ecettel öblítettem (szintén géppel), azóta pedig 55 fokon mosom sima mosóporral, és tiszta vizes öblítéssel.

A pelenkákat (belsőket) elpiszkolódás után meleg vízzel és jó lúgos szappannal a mosdóban kimosom majd egy pedálos-fedeles vödörben - melybe előzőleg teafa olajat csepegtettem - gyűjtöm. 2-3 naponta egyszerűen csak átteszem a gépbe és kimosom őket. Mindenképpen levegőn szárítom, jobb esetben a napon, így mind teljesen foltmentesek és a mai napig szép fehérek.

A papírbetétet 80%-ban a WC-be dobom, mert lényeges mennyiségű rajta a szennyeződés, de ha netán nem, vagy csak egész kicsit kakis, akkor a fenti módon előmosom, tárolom és azt is kimosom. 3x, 4x ugyanis ez az eldobható papírbetét is mosható.

Amit nagyon szeretünk a BM-ben:

Kis csomag van a baba fenekén, ami nagyon jól néz ki és jó fogása van benne a gyereknek :D

Jól néz ki :) (kapható mintás külső is)

Kellemes a babának, jó érzés a tudat a szülőknek.

Egyszerű a használata, gyorsan szárad!

Amit nem szeretünk a BM-ben:

Nem bírja ki az éjszakát...

Ahhoz hogy elég passzentos legyen jól meg kell szorítani, így viszont megnyomja a babát (piros csíkok a bőrén)

A combjánál még mindig nem elég passzentos, egy-egy nagyobb kakinál, vagy oldaltfekvés esetén kifolyhat a végtermék...

Nos hát... nem a legolcsóbb a kategóriájában...

Mosás 1.

Mosás:
Senki nem írt még róla, de gondoltam esetleg jó lenne, ha ezt is tudnák az érdeklődők.
Rendes mosóporral moshatóak a belsők és a külsők is! Egyetlenegy tilalom van, öblítőt nem szabad használni, helyette ecetet kell az öblítő helyére tenni.
Senki ne ijedjen meg, mosás után abszolút nem érezhető az ecet szaga. Legalábbis nálunk még soha nem fordult elő!
Ráadásul a mosógépnek is jót tesz, ezt egy mosógépszerelőtől tudom, aki még meg is dícsért érte!
Van aki külön mossa a pelusokat, van aki előbb kiöblíti őket egy programmal, és utána beteszi mellé a többi ruhát is.
Bevallom én símán mosom együtt a többi ruhával, általában 50 fokon.

Monapel

Tovább bővíteném az infókat a Monapel pelusbelsővel kapcsolatban.

Nekünk 3 fajta mintás van, kismackós, nagymackós, és fehér. Ezen kívül még natúr színben lehetett kapni, mikor én megrendeltem.
Előre szólok, belülről mindhárom egyforma anyagú, nagyon finom puha anyaga van.
Kívülről viszont a legpuhább a kismackós. De hasonlóan jó a fehér is. Viszont a nagymackós más anyagból van, és ezzel sajnos más bajom is van. Egyetlen egyszer kimostam a pelusokat 60 fokon, azóta se többet. A nagymackósok közül mind
a kismackós belső
összement egy kicsit, egy pedig használhatatlanná vált! A hivatalos honlapon az szerepel, hogy 90 fokon is mosható! Én ezt nem merném bevállalni!
Hát ennyi a konkrét észrevételem ezekkel a pelusokkal kapcsolatban.
Ezt leszámítva elégedett vagyok, a patentok és a tépőzárak is nagyon jól bírják eddig a kiképzést!







a fehér belső
a nagymacis belső

Miből vannak a mosható pelenkák?

Ha ellátogatunk egy-egy mosható pelenkát árusító bolt weblapjára, a választék és az alapanyagok változatossága láttán először csak kapkodjuk a fejünket: pamut, bambusz, tencel, organic, PES, PUL ...? Mik ezek? Milyet válasszunk? A következőkben megpróbáltam összegyűjteni a leggyakrabban használt alapanyagokat, előnyeiket, hátrányaikat. Mivel én nem vagyok szakember, természetesn nem lesznek szakszerűek a leírások, de talán segíthet azoknak, akik éppen csak ismerkednek a mosható pelenkákkal.
A textilpelenkák, illetve külsők készülhetnek természetes (növényi vagy állati eredetű) és mesterséges, szintetikus anyagokból. A természetes anyagok között is vannak "előkelőbbek" - sok terméken szerepel pl. az "organic" kifejezés. Lássuk, mik is ezek.

1. Természetes anyagok

A legelterjedtebben használt pelenka-alapanyagok a pamut, a bambusz, a kender, illetve a gyapjú. A pamut alapanyaga a gyapot, a növény terméséből kipattanó szálakból szövik. A gyapot a trópusi-szubtrópusi vidékeken terem, legnagyobb termelői Kína, India és az USA (elsősorban Texas és Kalifornia). A gyapot nagyon kényes növény, igen vízigényes, száraz területeken öntözésre szorul, kártevői ellen pedig sokféle növényvédőszert kell alkalmazni, amelyek környezet- és egészségkárosító hatásúak lehetnek. A szükséges vegyszermennyiség csökkentése érdekében ma már a világ gyapottermelő területeinek 40-50%-án genetikailag módosított gyapotot termelnek. A biopamut (organic cotton) termesztése rendkívül szigorú előírások szerint történik, ezeken a földeken nem szabad vegyszert alkalmazni és nem lehet genetikailag módosított a gyapot. A késztermékek nem tartalmaznak egészségre ártalmas anyagokat. A gyapottermelő területek mindössze 1%-án dolgoznak ilyen módszerrel, így a biopamut meglehetősen drága.
A pamut bőrbarát, igen jó nedvszívó, száraz súlyának 20-25%-át veheti fel anélkül, hogy nagyon nedvesnek éreznénk. Számos szövetet állítanak elő belőle, a pelenkagyártásban gyakran használják pl. a frottírt, flanellt. A Magyarországon kapható mosható pelenkák túlnyomó többsége pamutból készül.

A bambusz textilipari felhasználása viszonylag újkeletű, az 1990-es években kezdett elterjedni. A bambusz legnagyobb termelője Kína, itt állítják elő a legtöbb bambusztextiliát is.A növény igen ellenálló, gyors növekedésű, a termeszése pedig környezetbarát módon megoldható, így egyre elterjedtebb alapanyag. A textilgyártáshoz a bambusz szárát használják. A bambuszból készült textiliák lágy, selymes tapintásúak, (ami a mosások során is megmarad), antimikrobiális hatásuk van. A pamutnál jobb nedszívó, így belőle vékonyabb, jobban testhezálló pelenkák készíthetők. Hátránya, hogy viszonylag lassan szárad. Bambuszból készült pelenkát nálunk is lehet kapni, pl. a Popolini gyárt ilyet.

A kender (Cannabis sativa - nem tévesztendő össze az indiai kenderrel (Cannabis indica)!) a világ számos táján és éghajlatán megterem (ellentétben a gyapottal vagy a bambusszal). Nincs nagy vízigénye, kevés kártevője van, így nem igényel növényvédőszereket. Kétszer annyi rost nyerhető ki belőle, mint a gyapotból. A rostot a növény szárából nyerik, a belőle készült anyagok tartósak, kellemes tapintásúak. Mivel a kenderrost az egyik legerősebb anyag, a belőle való textilgyártáshoz különleges technikákra van szükség. A 100%-os tiszta kenderanyag durva lenne pelenka alapanyagnak, így a pelenákhoz pamuttal kevert kendert használnak. Antimikrobikrobiális hatása gátolja a baktáriumok és gombák szaporodását, a pamutnál jobb nedvszívó, gyorsan szárad.
Ahogy rohamosan bővül a hazai mosható pelenka választék, ma már mindegyik alapanyagból készült pelenka kapható itthon is.

A gyapjú állati eredetű, a birkák lenyírt szőréből készül. A legjobb minőségű gyapjút a merinói juh adja. A gyapjúszál keratinból áll (speciális fehérje), hasonlít az emberi hajra. A gyapjú rugalmassága, gyűrődés tűrő képessége kitűnő, ezért a gyapjúruházaton keletkezett gyűrődések kisimulnak.
A gyapjúszálak a nedvesség, hő-és mechanikai hatásra filcesednek. A gyapjú szilárdsága elfogadható, a belőle készült termékek nem kopásállók.
Igen jó nedvszívó, saját súlyának 1/3-t képes felvenni anélkül, hogy nedves érzetet keltene, ugyanakkor a nyersgyapjú szerkezetéből adódóan vízlepergető hatású, a kíválóan lélegző, légáteesztő anyag. Belső pelenkának nem használhaó, azonban pelenkakülsőnek ideális, akár gyapjófonalból kötött, akár gyapjúfilcből készített formában. Hátránya, hogy kezelése több gondosságot és odafigyelést igényel, mint más anyagok.

2. Mesterséges anyagok

Míg korábban a pelenkák kizárólag természetes anyagokból készültek, a szintetikus anyagok elterjedésével a mesterséges anyagok a pelenkáknak is alapanyagává váltak - nemcsak az eldobható, hanem a mosható pelenkák is gyakran tartalmaznak mesterséges anyagokat. A mosható pelenkákhoz, illetve külsőkhöz poliésztert, esetenként viszkózt, PVC-t, illetve poliuretán bevonatot (PUL) használnak.

A poliésztert (PES) a II. világháború idején állították elő először, majd az 50-es években vált igazán népszerűvé. Ma az egyik legelterjedtebben használt alapanyag a ruhaiparban, gyakran keverik pamuttal, ami által az anyag olcsóbb, gyorsabban szára és tartósabb. Tisztán is gyakran használják, pl. az elterjedt poliészter filcként. Ma már visszaforgatott hulladékból (PET-palack) is előállítható. A vízlepergető, 100%-ban visszaforgatott poliészter filc kiválóan alkalmas pelenkakülsőnek (a képen), míg pamuttal keverve pelenkabelsőnek használható.
A poliészter nem reaktív, nem káros az egészségre, azonban a gyártása nem éppen környezetkímélő - egyik kiindulási anyaga a kőolaj, a gyártás során pedig számos káros, esetenként rákkeltő anyag keletkezik.

A viszkóz cellulóz alapú szál, a fából vagy gyapotból nyert cellulózt nátrium-hidroxiddal kezelik, ezt szén-diszulfittal keverve cellulóz xantátot állítanak elő, majd savas kezelés után a keletkező cellulóz-szálból lesz a viszkóz műszál. Rugalmassága csekély, gyakran keverik más szálakkal, pl. poliészterrel, ezt néha a pelenkabelsők nedvszívó rétegéhez használják. Az utóbbi időben visszaszorulóban van, elsősorban a gyártás erősen környezetszennyező volta miatt.

Újabban jelent meg a piacon a Tencel (liocell) és kapható ebből készült pelenka is! A liocell farost cellulózból készül. Először 1987-ben állították elő, és ma is egyetlen gyártó állítja elő és Tencel márkanéven hozza forgalomba. A liocell farost alapú anyag (emiatt a forgalmazók előszeretettel mondják a Tencelre, hogy természetes anyag), amelyet szerves oldószeres fonással állítanak elő. A farost pépet N-metilmorfonoin-N-oxid-ban oldják fel, majd az oldatot egy fonófejen nyomják át, így kapják az egyedi szálakat. A szálakat összefonják, tisztítják. Az eljárás során igen kevés a melléktermék, a vegyszereket visszaforgatják, így az előállítás viszonylag környezetbarátnak mondható.
Tulajdonságai: a pamutnál erősebb, több nedvességet vesz fel, jól szellőzik, nem bolyhosodik. A bambuszhoz hasonlóan selymes fényű, de annál tartósabb anyag, antibakteriális hatású.

A PVC-t (poli-vinil-klorid) használják pelenkakülsők gyártására, de készülnek belőle gyermekjátékok, illetve más babaápolási termékek is. A tiszta PVC meglehetősen nehezen kezelhető, rideg anyag, emiatt lágyítókat (különböző ftalátokat (ftálsav észterek) kevernek hozzá. Ezek reprotoxikus, vagyis szaporodást károsító anyagok. A gyermekek számára az ilyen anyagot tartalmazó termékek, különösen azok, amelyeket szájba vesznek, súlyos kockázatot jelentenek. Maga a gyártás is erősen környezetszennyező, számos mérgező, rákkeltő melléktermék keletkezik közben pl. diklór-etilén vagy dioxin. Biológiai úton nem bomlik le, szemétégetőben elégetve pedig szintén sok klórtartalmú káros anyag, pl. dioxin szabadul fel. Maga a PVC-fólia nem légáteresztő, így ezt is vegyük számításba, ha ilyen pelenkakülsőt használunk.

A poliuretán igen népszerű a textilgyártásban. Általában valamilyen vízáteresztő, porózus anyag, pl. poliészter vagy pamut felületét vonják be vele (PUL: polyurethane laminate - poliuretán réteg), ami ezáltal vízálló lesz, így kiválóan alkalmas pelenkakülsők gyártására. A poliuretán bevonat lehet lélegző, illetve nem lélegző is. A lélegző változat átengedi (bár nem annyira, mint pl. a gyapjú, vagy akár a filc) a párát és a levegőt, azonban hosszabb "terhelés" hatására könnyebben átnedvesedik. A gyártók meglehetősen szűkszavúak azzal kapcsolatban, hogy melyik külső mennyire légáteresztő, de általában jó kiindulópont, hogy minél vastagabb a réteg, annál kevésbé lélegzik az anyag. A Magyarországon kapható pelenkakülsők nagy része ilyen.